Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől – tartja a mondás. III. Béla király Szent László példáját követve, maga is a Szentföldre készült, de 1196. tavaszán bekövetkezett halála meghiúsította terve megvalósítását. Végrendeletében másodszülött fiára, Andrásra hatalmas pénz összeget hagyott, azzal a kikötéssel, hogy ezt a pénzt a Szentföld védelmére irányuló keresztes hadjáratra fordítsa. Fia a fogadalmat csak húszévi halogatás után váltotta be. A monda szerint a királynak volt egy Makó nevű keresztes vitéze, aki már nagyon vágyott arra, hogy eljusson a Szentföldre.
Makó vezér egy alkalommal alaposan felöntött a garatra, s mély álmából felriadva azt hitte, hogy már Jeruzsálemben van, pedig igazából még csak a dalmáciai Spalatóban lehorgonyzott hajón aludt. Ekkor születhetett a napjainkban is használatos szólás: Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.
II. András 1217-ben lépett a Szentföldre. Számára a hadjárat sokkal inkább „turistautat” jelentett, semmint katonai akciók sorát.
Nagy lábon élt, bőkezűen adományozott, ereklyéket vásárolt, s miután kiürült a tarsolya, áruba bocsátotta Gizella királyné koronáját, amit a veszprémi püspökségtől kért kölcsön. Három kisebb csetepaté után, körüljárva a Genezáreti-tavat – a pápa legnagyobb felháborodására – elhagyta a bibliai tájakat. A mondásnak bizonyosan semmi köze sincs Makó városához, ugyanis a települést ekkor Felvölnek nevezték.
Oszd meg a cikket ha érdekesnek találtad!
forrás
